Törökbecsei plébániáról 1332-ben történik említés. A pápai tizedszedők jegyzékében terjedelmes helységként szerepel Becse. Plébániája is tekintélyes lehetett, mert a lelkész, név szerint Domokos Péter 28 garast és egy banálist fizetett a dézsmaszedőknek.

Mária Terézia idejétől kezdve nevezik Törökbecsének, illetve Újbecsének a helységet. A 13-14, században vára is volt, később csak váraljai helység. Egy időben helyhatósági jogokat is gyakorolhatott. Féltékenyen őrizték, mert az alsó Tisza védőbástyájának és kulcsának számított. A mohácsi vész után a lakosság elmenekült Becséről, de a vár csak 1551-ben került török kézre. A török hódoltság utáni időben a karlócai béke értelmében földig le kellett rombolni a várat /1699/. Becse környéke kincstári bírtok lett, maga a helység jelentéktelen településnek számított.

GÖRÖGKELETIEK ÉS KATOLIKUSOK BECSÉN

A törökök kitakarodása után elsőnek görögkeleti vallású szerbek telepedtek le. Parókiát alapítottak és templomot építettek /1731/ . A katolikusok száma még igen kevés volt. Az első magyar és német katolikus telepesek Nagybecskerekhez tartoztak. Buzgóságuk dícséretes volt egy 1745-ből származó levélben arra kérték a csanádi püspököt, hogy engedjen istentiszteletet tartani magánlakásban a Törökbecsén átutazó papoknak. A hívek annyira szegények voltak, hogy nem járhattak be Becskerekre szentmisére. Azt is bejelentették levelükben a becseiek, hogy saját költségükön készek templomot építeni. Így került sor arra, hogy 1747-ben kápolnát szentelnek fel Szent Vendel tiszteletére és megszűnik tiszttartó lakásán az előbbi kápolna, amelyet »adandó alkalmakkor« használtak és megnyitásakor Nepomuki Szent Jánosnak ajánlották. Szent Vendel kápolnája magától dölt össze 1800-ban. Az új templom csak hosszas és kitartó sürgetésre épült fel / 1804-1809 /.

Engel csanádi püspök felterjesztésére 1748-ban önnálló katolikus plébániát alapított Mária Terézia Törökbecsén. Franyova, Aracs, Beodra, Karlova. Basahíd, Bocsár és Kumánd tartoztak hozzá. Kegyura és kincstár volt, első plébánosa ferences szerzetes: Starsitz István. Világi és szerzetes papok váltogatják egymást: 50 év során tizenhat pap működik. Csak egy halt meg közülük Törökbecsén.

PAPAPULIZO KLÁRA, GÖRÖG NŐ LESZ A TEMPLOM KEGYURA

Amikor 1783-ban Hadsimihael Pál gazdag kereskedő veszi meg a helységet, aki görög létére előbb Bécsben telepedett le, új élet kezdődik a plébánián. A szintén Pál nevet viselő ifjabb Hadsimihael Görögországból nősöl Papapulizo Klárát veszi feleségül. Ő építeti fel a jelenlegi plébániatemplomot. A kegyúrnő megtartotta görögkeleti vallását, de férjével együtt Sissányi vezetéknevet kezdenek használni s minden tekintetben eleget tesznek a katolikus egyház iránti kötelességüknek. Jóakaratuk viszonzásául az új templom védőszentjéül Szent Klárát jelöli ki az egyházmegyei hatóság.

Itt említjük meg, hogy a kegyúrnőt a helybeli görögkeleti templomban temették el. Egyik unokája, Sissányi Erzsébet Leiningen Károly aradi vértanúnak volt a felesége. Ezért állt Becsén Leineigen szobor az elsö világháború előtt.

ÚJ PLÉBÁNOSOK, ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEK

Steltzik János plébános 1804-ben került a faluba. Sikerült rábírni a kegyúrnőt, hogy utazzon le Bécsböl Becsére. Ugyanez év október 15-én elhelyezik az új templom alapkövét. A robotmunkát a helybeli hívek végzik. Kőszeghy József apát és kanonok áldotta meg a templomot 1809 október 31-én. »Becse ünnepélyes díszben vigadott!« - jegyezte fel a templomszentelésről az akkori krónikás.

A templom díszes volt. Az oltárképet Bécsből küldte a kegyúrnő. A három mellékoltárt is olajfestményekkel díszítették. Szent Vendel, az egykori védőszent, és Szent Miklós kaptak mellékoltárokat. Az oltárképeket Schöff Károly festette Pesten /1811/. E két oltárkép mőemlék. A hívek mégis a Hétfájdalmú Szűz oltárát szerették meg legjobban.

A templom tübb ízben megújult: Legutóbb 1909-ben / a százéves jubileumra /, majd 1961-ben, végül 1970-ben. A belső festés egyike a legsikerültebb bánáti munkáknak: Mole Izidor ljubljanai festőművész freskókkal ékesítette a templomot. Karácsony, nagypéntek, húsvét titka hívja a tékozló fiúkat Szentháromság egy igaz Istenhez, akinek a Messiására a kenyértüréskor ismernek az emmauszi tanítványok. Hat freskó mellett mővészi különlegességei is vannak a templomnak: sgrafitto képek. Ezek is Mole alkotásai. /Utobbi úgy készül, hogy három réteg más-más színű habarcs kerül a falra, amit száradás után kivésnek./ Ilyen kép ábrázolja a sziklából vizet fakasztó Mózest, valamint Jézust, amint kimenti Pétert a hullámok közül.

Közben tömegesen települtek Szegedről Becsére az új hivek. Mig 1910-ben a nem katolikusok száma 2519 volt, a katolikusoké 1004, addig a száz évvel ezelőtti kimutatás már 4335 katolikust említ 2252 nem katolikus lakós mellett. Az utolsó káplán törökbecse szülöttje volt, 1942-ig teljesített a községben szolgálatot /Sztojánovits Emil/.

A plébánosok névsora így alakult: Steltzik János 1828-ban kerül el Becséről. Veszelovszky József /1828-1853/, Bizek Károly / 1853-1873/, dr. Szentkláray Jenő /1873-1893/,Kayser Lajos /1893-1904/, Ambrus Artúr /1904-1942/, Sztojánovits Emil /1942-1943/, Jung József /1943-1946/, Fehér Károly /1946-1953/, Schwarz István /1953-1970/ és végül Kovács Mihály /1970 óta/ végezték, illetve végzi a plébánosi teendőket.

Hitélet,vallási folyóirat, 1975 novemberi száma