Törökbecsén már 1741-ben létezett szilárd anyagból épült templom, ami abban az időben Bánát ezen területein nagy ritkaságnak számított.

Arsenije Radivojević főpap 1758-ban tanulmányozta Temesvár hatvan helységének egyházmegyéit. Jelentésében olvasható, hogy a törökbecsei templom téglából készült, öt üvegezett ablaka, két tischler stílusú ajtaja van, amelyeken német zár helyezkedik el, a fából készült boltív színesre festett, a talaja téglázott, ez pedig fenyőfa lapokkal van borítva, a templom portáját pedig fakerítés övezi. A templomnak két harangja volt, amelyet Szent Nikolának neveztek el. Ez a leírás pontosan megfelel a töröbecsei kis tepmplomnak, a kolostornak (un. manastir).

Az a tény, hogy a templomot Szent Nikolának nevezték, egy kis zavart okozott, mivel sokan úgy tartották, hogy ez a leírás a nagy pravoszláv templomra vonatkozik, mert azt is Szent Nikolának nevezik, különösképpen, hogy a kis templom (a kolostor az un. manastir) is a Szüzanya mennybemenetelét ünnepli. Kosovac Mata és Borovski Samu könyveikben az áll, hogy a nagy templom 1741-ben épült. Kosovac kitér arra is, hogy a templom bizánci stílusban épült, Mária Terézia császárné uralkodása alatt 1741-ben, valamint IV Arsenije patriárka és Putnik egyházmegyei püspök idejében. A szentképfalat Simić Pajo festette 1958-ban. A régi könyvek között találtak egy szerb nyelvű szent könyvet 1636-ból. A Vajdasági Kultúra Emlékmúzeum anyagának II kötetében a 77.-ik oldalon olvasható, hogy a Szent Nikolának nevezett templom (a nagy templomra gondol), 1741-ben épült.

Azon tényt, hogy itt a kis templomról van szó, bizonyítja Radivojević 1758-ban tett jelentése, amely szerint Törökbecsén egy templom létezik. Amennyiben lett volna már akkor is két templom, bizonyára említést tett volna arról, mint ahogyan tette Nagybecskerekről szóló jelntésében, különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy látogatásának célja a temlomok voltak, csak utána az iskolák és más jelentősebb mozzanatok a szerbek életéből.

Nincs kétség afelől, hogy a kis templom (a kolostor, az un. manastir) hamarabb épült fel, mint a nagy templom. Radivojević leírása is ezt bizonyítja.

A templom ugyanilyen leírását találjuk kétszáz év után megjelent Milošević Miloja mérnök cikkében is.

Tény, hogy az adatok, amelyek szerint a pravoszláv templom, amely 1741-ben épült és Szent Nikola néven szentelték fel, a kis templomra vonatkozik. Ezen a helyen korábban is létezett egy imaház, amely vesszőből és vert falból készült 1731-ben, amelyről tanúskodik az alapkő (antimins), amellyel a törökbecsei Szent Nikola templomot Dimitrijević Nikola szentelte fel 1733. november 3-án. Ezt az alapkövet később, a kis templom építésekor, át is helyeztek abba. Úgy tartják, hogy azon a helyen már a török uralom alatt is létezett pravoszláv kolostor, ezért is nevezik mind a mai napig kolostornak (un. manastir).

Lazar Mečkić (Novi Bečej i Vranjevo kroz istoriju, Novi Bečej 1989.)